2017 van, és én végre újra itt. Nagyon sok téma foglalkoztat mostanában, ezért is kell írnom. Tavaly (milyen furcsa így reflektálni a 3 héttel ezelőtti dolgokra) még egy "nők írnak nőknek" oldalon akartam publikálni egy cikket a pornófüggőség veszélyeiről, aztán ma arra jutottam, hogy a legtöbb férfi úgysem olvasná el, mondván feminista férfigyűlölő és férfikorlátozó vagyok. Ezért inkább itt írok, mert bár biztos nem lehetek benne, hogy vannak férfi olvasóim, azért bízom benne, meg abban is, hogy ők nem úgy tekintenek rám, mint valami elfajult emancipárti nőre, aki egyszer s mindenkorra megutálta a patriarchális világot, hála a férfiaknak, akik elbántak vele. Mert persze nyilván elbántak velem, nem is kevesen, és van egy határozott véleményem az átlagos férfiakról meg a mentalitásukról, de akinek inge, csak az veszi magára. Szóval. (Hosszú lesz, bocsi.) A világunk meg van fertőzve. Most írhatnék az erkölcstelenségről, az értéktelenségről, sőt igazából bármiről, én mégis inkább ott akarom megfogni az egészet, ami teljesen globális és mindenkit érint. Pornó. A pornográfia tulajdonképpen mindenhol ott van. Minden pornográfnak számít, amit az ember olyan céllal tekint meg, hogy erre majd hogy felizgulok és aztán mindent bele. Valaha én is függő voltam. Videók, erotikus írások a neten, könyvek, képek... Be kell valljam, a bennem létrejövő változásokhoz egy stabil kapcsolatra volt szükségem. Most látom csak, milyen hatással volt az egész életemre az, amit a közkedvelt videócsatornákon láttam.
A közhely szerint minden nőben ott lappang a prostituált és minden nő szereti, ha megalázzák. Igen, teljesen igaz. Ha egy amatőr filmet nézel meg, ott is ezt látod, mert azok a "szereplők" is pornón szocializálódtak. A pornószínésznők mindig elélveznek. Ha vered őket, azért, ha telecsipteted őket csipeszekkel és jól leköpöd, azért, ha jó keményen, önzőn meghúzod őket, akkor pedig azért. Spriccelnek (egyes filmekben ez a váladék a hugycsőből jön, de érdekes...), sikongatnak, a férfiak pedig ezt akarják. Mert az alapvetéssel egyébként nem lenne baj. Saját tapasztalatból tudom, hogy a férfiak legnagyobb ajzószere a női orgazmus érzése, látványa, nomeg a tudat, hogy ezt ők tették velünk. Helyes is, a nők is szeretik, ha a férfinak jó, így lesz ebből egyfajta meghitt, szeretett együttlét. De a pornós generációk kiforgatták a szeretkezést, a szerelmet, az intimitást. Minél több pornográf tartalmat nézel, annál jobban kitágul az ingerküszöböd. Azok a hormonok, amik egy kellemes együttlét során szabadulnak fel alapesetben, napi szinten egyre nőnek és nőnek, következmények árán, természetesen. Sokan számolnak be arról, hogy egy idő után már impotenssé váltak a valóságra, a hús-vér test már nem volt olyan izgató, mint egy jól megtervezett gangbang, vagy egy szabadtéri "megerőszakolás". Még nekem is volt dolgom ilyen emberrel. Az agy, a szem, az idegek többet kívánnak egy szerelmes tekintetnél, a szex pedig egyenesen termék, árucikk és szórakozóeszköz lett. Nincs igazi intimitás már. Kivételek vannak, és örülök is, mert ez lenne a normális, de csekély 22 év alatt nem találkoztam olyan férfival vagy nővel, akire ne hatott volna negatívan ez a szexorientált virtuális világ.
Azt hiszem, ennyi prédikáció után érdemes lenne levonnom a következtetést, miszerint nincs szebb, jobb, felemelőbb, mint megtapasztalni a testiség olyan formáját, ami őszinte, érzelmes, olykor persze igényektől függően durva és vad, egy olyan emberrel, akit tisztelünk, szeretünk és szeretni vágyunk. Leszoktam a pornóról, így is eleget deformált már a nézőpontomon, és ha hiszitek, ha nem, sokkal teljesebb számomra az egész. Nincs "nem kívánlak" érzés, nincs "eleget láttam mára" kifogás, csak a velőbemarkoló szabad vágyakozás. Szumma szummárum: Ha van valakid, legyél nyílt, őszinte és mutasd meg minden oldalad a társadnak, ha pedig egyedül vagy, ne az ötcombú nőtől várd a megváltást.

 

ui.: annyira kitekeredtek a dolgok, hogy most, hogy teljesen normálisan tekintek az efféleségekre, még képes vagyok unalmassággal vádolni magam. kész vicc, nem?