Szedtem össze magam, mondom én.
Van az a világvége-hangulat, amikor a lebegés érzése fog közre. Élet-Halál. Ilyen egyszerű, ez a két véglet. Nem vagy képes megmondani, hogy most melyik vonz jobban. Avagy, vonz-e egyáltalán bármelyik is? Élettelenségről beszélni, írni is kár, ha már az ember beszélni vagy írni akar.
Összeszedek gondolatokat, állítom én... Bármi kerül elém, hasznosítani próbálom, alkalmazni, megváltoztatni, ha épp ez kell. Ez az átmenetiség. Ez van bennem. Egy űr.

De ez nem egészen a hiányosság űre. Mert akármi is hiányzik, nem másoknál van. Csak nem bennem.
A legtöbben hullámokból élünk. Meg abból, amit a hullámok gerjesztenek. Engem ezek a hullámok eltérítenek. Pedig nem vagyok surfös, sajnos, de csak-csak így érzem.

Látszik ez, most is. Ennél kesze-kuszább már nem lehetne, igaz? Pedig minden mindennel összefügg, ez tény. És az is igaz, hogy mindenkinek kell egy döfés, mert a boldogság a boldogtalanságból születik és fordítva. Persze van, akinek nincs kedve vagy ideje megvárni, míg a csoda bekövetkezik, az is egy megoldás. Olyan megoldás, mint amit én választás nélkül átélek. Pedig hitt egyszer. Álmodozott. De a falak lehullanak, az emberek eltűnnek és marad pusztaság. Amikor kijelentik, hogy nekem szabad, neked nem. Mert én megmondom, te meg tűrsz. Ezek is hullámok. Én ettől térülök el. Térek ki az emberek világából. Vagy csak szeretnék..? Hát, a ruhák és arcok elkopnak, ami pedig én vagyok, nem kívánatos, akkor majd odébb kell állni. De el is kell felejteni, hogy nekem mi nem volt ínyemre, mert a játékuk csak így lesz élvezhető.
Mert azt gondolják, ez játék.
És ha megmondanám, hogy ez nem játék
Kizárnának a játékból, mert én nem hiszem
Hogy ez játék
Ők meg nem akarnak hinni nekem
Mert játszani akarnak.

 

A csinos ruhákat is lehet használni elfedésre. És lehetséges, hogy a terápia lesz a drogod. De attól még, hogy úgy vagy festve, mint egy karácsonyi ajándék, nem leszel több, csak az az ócskaság, amiről mindenki így vélekedik, mert azon a polcon állsz, ahol fillérekért árulnak. Eladnak, pedig legalább annyira értékes vagy, mint a vevők, akik mégsem vevők rád meg a k***szott érzéseidre.