Mit veszíthetünk el, ha kicsivel jobban beleássuk magunkat a belső avagy a külső világba? Reményt... Józan észt... Hitet, még azok is, akik nem vallják be...
Nem szabad azt gondolni, hogy a többség mindig okos. Sőt! "Az én időmben még" baromira divatosnak és a diákságon belül Valakinek számított az a lány, amelyik mindenét kirakta a halpiacra, közszemlére és kívülről fújta az összes ostoba slágert. Tükörbe néztem, gondolkodtam, "Ha csak ennyi az ára..." A francokat! Hülyeség! És nem érzem úgy, hogy az ilyesfajta megnyílvánulásért bárkinek népszerűnek kéne lennie... Jó, persze... Gimnázium, az ilyesmi már nem is foglalkoztat igazán senkit, de általánosban annál inkább. Ami, ha jobban átgondolom, még szörnyűbb.
És ez csak egy kis köröcske.

Az egész világ ontja magából a szennyet. És teljesen érthető, hogy az emberek meg vannak bolondulva... Amióta világ a világ, mindig voltak törekvők. Bár, az őskorban még szívesen éltem volna, a nomád életmód megőrizte a békét. (Nagyjából.) De... Korok jöttek és vesztek feledésbe, mindig meg akarták szabni egyesek, hogy Nekünk, senki többieknek, mit és hogyan kell csinálni. A szánkba rágták a válaszokat. Sőt, kérdés sem volt, mert a kérdezés jogát is ellopták. Aztán... Jóval később... "Felszámoltuk az egyenlőtlenséget!" Aha. Persze. Hogyne. A mai napig befolyás alatt állunk, kérem alássan. Csak a mostani manipuláció settenkedve lopja be magát az agyunkba. Nem is vesszük észre.
Én még egy darabig csak az iskolát tudom alanyként és példaként említeni... Mert ami zajlik, az nem oktatás, hanem az irányíthatóság alappillére. És kitörni belőle épp oly' lehetetlen, mint szembemenni a törvényekkel és külön utakon járni. (Hozzáteszem, a törvények is mindenkire vonatkoznak, csak azokra nem, akikre ténylegesen kéne.)

A Korrupció ural mindent. És mondhatják, hogy "Nincs már türannisz, nincs egyeduralom, nincs diktatúra." Hazugság az egész.