21 év. Kevés, nemde? Nos, arra épp elég, hogy az ember életreszóló leckéket tanuljon. Például azt, hogy a biztonságos alom még mindig nincs biztonságban sehol máshol. Vagy azt, hogy a naivitás nagy bajba keverheti az embert. Sőt, akár azt is, hogy mindegy hány évesek vagyunk, akadnak olyanok, akik semmiből sem tanulnak. Soha.

Ha könyv lenne az élet, minden fejezetének tudnám a címét. Néha láthatatlanul is vissza-visszalapozgatom, és a nagy bólintások mögött hümmögések zörögnek. Hát ezt nem kellett volna... Aztán mégis mindig az a vége, hogy örülök, mert izgalmas volt (eddig legalábbis). A jövőbeni lapokra nézve csak azt tudom, hogy új filozófiámmal akár vallást is alapíthatnék, de nem teszem, ez a játék maradjon a Németh Sanya-féléké.