Arcába vér tolult. A hiperventilláció émelyítő érzése önsajnálattal átitatott keserűséggel párosult. A kés hegyén még alvatlan vörös folyadék csillogtatta a torz tükörképet. Zsibbadtan tekintett megmentőjére. Rosszabbik énje kellemes csókot lehelt szemhéjára, a nyál a ráncokra száradt. Kívánatos képek lepték el elméjét. Boldog időkbe dobbant a szíve. Lassan, vontatottan. Csendben köszöntötték a kínt belső világában. Leállás a gyárban. A munkások alszanak. A kés hegyén remeg a vörös kocsonya. Ez a vég. De a történet folytatódik. Még forog a film, csak a fogaskerekek maradnak némán a helyükön.