Egy szájban élek. Időként a nyelven pihenhetek. Puha, meleg, biztonságot nyújt. Aztán beindul a rágás. Őrlődöm. Minden erejével nekem feszül, széttép, csócsál az összes fog, míg végül cafatokban jutok vissza a nyelvre. Idő kérdése, és lenyelnek.

 

 

 

ui.: nemnemnem.